rossz a lelki állapotom.
iskolánk diákságának és a tantestületnek 80 %-a.
az iskolában. Talán az utolsó?
egy demonstrációhoz, egy flashmob-hoz. Aztán kezdődik az őrület...
Az én lelkiismeretem tiszta, megtettem, amit tehettem. És a tietek, akik kezében a döntés???
és vadulnak a gyerekek is. Az előző évben összesen nem volt annyi konfliktus a srácok között, mint eddig az idei tanévben.
holnap. Gyermekelhelyezési. Összeül a gyermekvédelem és minden érintett és dönt egy emberke sorsa felett. Megyek és félek. Tartok attól, hogy elérzékenyülök, mint minden nap és egyre nehezebben takarom érzéseimet. Hol a néma düh önt el a kilakoltatott fiatalok kapcsán, hol a sajnálat az éhező gyerek láttán, hol a kétkedés, hogy ennek tényleg így kell lennie? Így kell gyerekeknek felnőniük? Többet megélniük, mint nagyanyáik? Félek attól, hogy hamarosan valakire, valakikre ráborítom, így közel 30 év után, az asztalt, mert bika vagyok, aki tűr-tűr, aztán robban. Mint a "nép". Tényleg így kel lennie???
Rajzolj értünk, békákért! Sérüléssel élő gyerekeknek, fiatal felnőtteknek segíthetsz, hogy meg tudják valósítani álmaikat! Hogy a következő év, így 15 év után, kicsit könnyebben menjen és kevesebb helyről dobjanak ki, mikor támogatásért kilincselek, könyörgök...
http://jobbagyfeltekesrajzolas.hu/adomanytanfolyam-a-zold-bekaknak/#%21lightbox[1202]/0/
Ha megteheted, tedd meg!
fiatal kolléganőm is... Itt tartunk... No comment...
meg boltocskázás meg a többi. Csupa új fogalom, de fontosabb és szomorúbb, ami mögötte van. Az az életforma, ami régebben teljesen ismeretlen volt. Meg olyan, amit ismertünk, de nem hittük, hogy valaha is újra megéljük, például a rabszolgaság. Csodás új életünk "új" vívmányai. Szóval, megint gyarapodott nyelvismeretem a cipő-visszaváltással. Kis tanítványom meséli, hogy lassan itt az ideje ennek, vissza kell vinni a garanciális cipőt a blokkal és "lecserélni" télire. Ha ehhez meg kell kicsit tépkedni, rongálni - hát istenem. Annyira nem is szükséges, vacak gyártmány, régóta se anyag benne, se kézművesség (ez is új vívmány). A dédike ruszki tévéje, rádiója, NDK konyhagépei a mai napig jól működnek közel 35-40 év után is, de a modern mosógép két év után kukában. Szóval cipő-visszaváltás. Még nem egy cipőt hord az összes gyerek, de lassan az az idő is eljön. Móra ismét "remek" történeteket írhatna. Szomorú, nem?